Régi kereskedői mondás, hogy aki előre meg tudja mondani adott ország következő havi, de különösen évi nettó villamosenergia külkereskedelmi pozícióját, az nyer. A piacliberalizáció egyben azt is jelentette, hogy lehetővé vált a határkeresztező vezetékeken történő kereskedés már nem csak és kizárólag állami monopóliumok által. Ma Európában az elsőszámú kontinentális áramexportőr Franciaország és Skandinávia. Kisebb méretben, de balkáni léptékkel legalább ugyanilyen fontos Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Szlovákia és Albánia aktuális nettó cserepozíciója. Az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok még jobban kihangsúlyozzák az áram-önellátás és az esetleges többlettermelés exportjának stratégiai jelentőségét.A nettó cserepozíció jól mutatja, hogy egy ország adott időszakban inkább importőrként vagy exportőrként vesz részt a regionális villamosenergia-kereskedelemben. A mutató mögött azonban sokkal összetettebb folyamatok állnak: termelési szerkezet, időjárási hatások, fogyasztási trendek, határkeresztező kapacitások és különösen az utóbbi években látványos publicitást kapott nemzeti energiapolitikai tévedések és erőltetett európai dekarbonizációs törekvések. A régió országainak export-import képessége nagy változáson ment keresztül az utóbbi öt évben. Szlovákia az egyetlen ország, ami a történelmi nettó importpozícióját meg tudta fordítani és immáron nettó áramexportőr. Bosznia meg tudta őrizni erős nettó áramexportőri pozícióját, míg Görögország a nem-konvencionális megújuló energiák penetrációja és az LNG-termináljai révén közel jár ahhoz, hogy Szlovákiát kövesse.
A T-Energy napi és havi energiapiaci riportjai magyar és angol nyelven nyújtanak rendszeres, őszinte, objektív, nem részrehajló és bizonyos tekinteben unorthodox áttekintést a piacokat alakító legfontosabb folyamatokról annak érdekében, hogy megértessék az olvasóval a soha nem látott komplexitású energiapiaci összefüggéseket és irányt mutassanak az operatív és felsőbb szinteken dolgozó munkatársaknak.