A karbonköltségek egyre nagyobb és visszavonhatatlan szerepet játszanak az európai energiapiacok működésében. A dekabornizáció EU által intézményesített rendszere az ukrajnai háborút megelőzően azért tudott jól működni, mert az importált tüzelőanyagok árai – különösen a földgáz alacsonyak voltak. Az elmúlt öt évben két geopolitikai konfliktus tört ki, az egyik a szomszédunkban, ami a prioritási sorrendet megváltoztatta: energiabiztonság elsőbbséget élvez a dekarbonizáció előtt. A kibocsátási kvóták árazása, a CBAM fokozatos bevezetése és az ipari versenyképesség gyengülése együttesen alakítják az energiaintenzív ágazatok jövőjét.A kibocsátási kvóták és karbonvámadó rendszere torzító hatásairól kevés szó esik. Elemzéseink azt vizsgálják, hogy az EU-ra nézve hátrányos versenypiaci és geopolitikai körülményeket csak megkésve követő szabályozási változások miként gyűrűznek végig az energiatermelésen, a kereskedelmen és a végső fogyasztói árakon.A karbonvámadó nem körültekintő bevezetése két részre szakította a közel 20 éve működő hagyományos balkáni piacokat, ami nem csak átgondolatlan, elsietett szabályozásügyileg, hanem felvet a régió – energiapiacon keresztüli geopolitikai befolyásolásával kapcsolatos aggodalmakat is.
A T-Energy napi és havi energiapiaci riportjai magyar és angol nyelven nyújtanak rendszeres, őszinte, objektív, nem részrehajló és bizonyos tekinteben unorthodox áttekintést a piacokat alakító legfontosabb folyamatokról annak érdekében, hogy megértessék az olvasóval a soha nem látott komplexitású energiapiaci összefüggéseket és irányt mutassanak az operatív és felsőbb szinteken dolgozó munkatársaknak.