A vízenergia, vízügyek- és vízgazdálkodás nélkül nem létezhet európai áramtermelés. Még a legszárazabb időszakban is termelnek ezek az ún. konvencionális megújuló erőművek, ellentétben a nem-konvencionális megújuló forrásokkal. A vízerőművek egyben gravitációs/helyzeti energiatárolói funkcionalitással is rendelkeznek ellentétben a nem-konvencionális erőművekkel, ahol további költséges beruházások szükségesek a befogadó infrastruktúra kiépítéséhez.A hidrológiai helyzet Európa számos régiójában elsődleges közvetlen hatással van a villamosenergia-piacok működésére. A tározói szintek, a hókészletek, a csapadékviszonyok, a folyóvízi hozamok és vízállások alakulása és nem utolsósorban a klímaváltozás befolyásolja a vízenergia-termelést, a határkeresztező kereskedelmet és végső soron az árakat is. A víz ma már nem csupán természeti erőforrás, hanem egyre fontosabb energiapiaci tényező.Az utóbbi öt évben Európa legszárazabb és legmelegebb időszakát éli. Ez élesen visszatükröződik a vízenergia-termelésben, bár a földrajzi régiónként történő eloszlása rendkívül egyenlőtlen és évről évről nő a régiók vízháztartásának- és egyenlegének a volatilitása(ld. Ibériai-félsziget).
A T-Energy napi és havi energiapiaci riportjai magyar és angol nyelven nyújtanak rendszeres, őszinte, objektív, nem részrehajló és bizonyos tekinteben unorthodox áttekintést a piacokat alakító legfontosabb folyamatokról annak érdekében, hogy megértessék az olvasóval a soha nem látott komplexitású energiapiaci összefüggéseket és irányt mutassanak az operatív és felsőbb szinteken dolgozó munkatársaknak.